Ezzel a kis verssel szeretnék köszönetet mondani Édesanyámnak, újra és újra. Mivel ezt a verset Még a 90-es években írtam számára.
Anyák napja reggelén
Anyák napja hajnalán, szívem dobban nagyokat.
Kicsi lábak surrannak, s kis arcok felbukkannak.
Arcukon mosoly suhan, kicsi szívük nagyot dobban.
Nyitnák már ki szájacskájuk, de nyelvecskéjük megakad.
Kezükben egy szál virág, a rosszaság most tovaszállt.
Édesanyám: kezdenék, megköszönni szeretnék.
Megköszönni, hogy megszülettek, óvtuk s védtük őket.
Fáradalmainkat, s gondolatainkat mely körülöttük forog.
Arcukon mosoly suhan, s kis versüket elmondják.
Nekünk pedig könnyünk pereg, s álmodozva gondolunk
A rég múlt időkre. -mikor még mi álltunk ott meghatódva,
Édesanyánk előtt, kezünkben egy szál virággal.
Ki mindent megtett értünk, erőn felül fáradozott,
Aggódott, ha betegek voltunk, s kire büszkén néztünk fel,
Ki legszebb nékünk a világon.
Köszönet minden édesanyának, ki gyermekeiért fáradt.
Szívünk mit diktál, boldogan tegyük meg, s ne feledjük:
Édesanya csak egy van a világon.
Tiszteljük, becsüljük, mert a világ bármely gazdagsága,
Soha nem érhet fel ölelő karjával.
Ha erről elfeledkezünk, pótoljuk mihamarabb,
S szívünk, lelkünk megtelik nyugalommal.
S ne feledjük anyósunkat, mert ő is Édesanya!
Ő az ki a szerelmünket felnevelte, s ő ugyanazt érzi,
Mert néki anyósunk az Édesanyja!
Anyák napja hajnalán, szívem dobban nagyokat.
Kicsi lábak surrannak, s kis arcok felbukkannak.
Arcukon mosoly suhan, kicsi szívük nagyot dobban.
Nyitnák már ki szájacskájuk, de nyelvecskéjük megakad.
Kezükben egy szál virág, a rosszaság most tovaszállt.
Édesanyám: kezdenék, megköszönni szeretnék.
Megköszönni, hogy megszülettek, óvtuk s védtük őket.
Fáradalmainkat, s gondolatainkat mely körülöttük forog.
Arcukon mosoly suhan, s kis versüket elmondják.
Nekünk pedig könnyünk pereg, s álmodozva gondolunk
A rég múlt időkre. -mikor még mi álltunk ott meghatódva,
Édesanyánk előtt, kezünkben egy szál virággal.
Ki mindent megtett értünk, erőn felül fáradozott,
Aggódott, ha betegek voltunk, s kire büszkén néztünk fel,
Ki legszebb nékünk a világon.
Köszönet minden édesanyának, ki gyermekeiért fáradt.
Szívünk mit diktál, boldogan tegyük meg, s ne feledjük:
Édesanya csak egy van a világon.
Tiszteljük, becsüljük, mert a világ bármely gazdagsága,
Soha nem érhet fel ölelő karjával.
Ha erről elfeledkezünk, pótoljuk mihamarabb,
S szívünk, lelkünk megtelik nyugalommal.
S ne feledjük anyósunkat, mert ő is Édesanya!
Ő az ki a szerelmünket felnevelte, s ő ugyanazt érzi,
Mert néki anyósunk az Édesanyja!
Panti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése